Ezeréves aranyérméket találtak Jeruzsálemben

Az aranyból készült érmékre a Siratófal akadálymentesítését szolgáló lift építése közben bukkantak a Templomhegy Heródes-kori nyugati falának közelében.

Az építkezés előtt a terepet átkutató, az Izraeli Régészeti Hatósághoz (IAA) tartozó régészek egy kisebb cserépedénybe rejtve találták meg a négy darab 1000 éves aranyérmét. „Ősi takarékperselyre bukkantunk” – nyilatkozta David Gelman, az IAA szakembere. A korai iszlám korban készült tiszta arany pénzérmék meglepetésként kerültek elő, amikor egy hónap elteltével megtisztították a benne felgyülemlett portól és lerakódástól az ősz elején talált cserépkancsót. „Az aranypénzek kiváló állapotban őrződtek meg, az írás rajtuk azonnal kivehető volt, amikor előkerültek a cserépből, külön tisztítás nélkül is” – idézi az MTI Robert Cole-t, az IAA érmeszakértőjét.

Az érmék meglehetősen rövid időszakot fognak át, a 10. század 40-es éveinek végétől a század 70-es éveiig. Ez viharos politikai változások ideje volt, amikor Izrael földjének felügyelete a mai Bagdad területén székelő szunnita Abbászida Kalifátustól a síita riválisokhoz került, az észak-afrikai Fátimida-dinasztiához, amely ekkoriban hódította meg Egyiptomot, Szíriát és Palesztinát, és a mai Kairóban rendezkedett be. Ezeket a történelmi eseményeket szinte tökéletesen tükrözik a korsóban felfedezett érmék: két aranydénárt Ramlában vertek a kalifátus területén Al-Fadl al-Mutí kalifa idején (946-974), a másik kettőt Kairóban készítették a Fátimida uralkodók, al-Muizz (953-975) és utódja, al-Azíz idején (975-996).

Négy dénár jelentős pénzösszegnek számított a lakosság többségének, akik akkoriban alapvető létszükségleteiket tudták csak fedezni. Ez az összeg egy kezdő hivatalnok havi fizetését vagy egy egyszerű fizikai munkás négyhavi fizetségét jelentette. Az átlagemberekhez képest csak keveseknek, maroknyi tisztviselőnek és kereskedőnek volt hatalmas vagyona vagy fizetése. A kincstár egyik vezetője ekkor havonta mintegy 7000 aranydénárt kereshetett, és volt olyan, aki vidéki birtokai után évi százezer aranydénár jövedelemhez jutott.

Forrás: MTI, a kép illusztráció.

Ez is érdekelheti:

,

Extra virtuális séta kiállítások a Műcsarnokban

Minden kiállított mű külön-külön előhívható, a bejárást hang- vagy videóanyaggal is kísérik. Irány a Műcsarnok online!
, ,

Podcastsorozatot indít a Játékszín

PodCasting címmel indítja útjára kedden podcastsorozatát a Játékszín
, , , ,

Az államalapítás évfordulójára elkészül a Budavári Palota felújított ékszerdoboza

Fél év múlva látogatható az újjászületett Szent István-terem a Budavári Palotában, a történelmi épületegyüttes elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját augusztus 20-tól tekintheti meg a nagyközönség.
,

A teátrum történetéről hirdetett internetes vetélkedőt a Nemzeti Színház

Az idén is meghirdeti a Nemzeti Színház internetes vetélkedőjét, amelyre a szervezők tizedikes és tizenegyedikes diákcsapatok jelentkezését várják február 28-ig.
,

Ma indulnak a Pesti Magyar Színház jelenetíró-pályázatának ingyenes stream előadásai

Ma, 2021. február 23-án indulnak a Pesti Magyar Színház Nyitány elnevezésű jelenetíró-pályázatának ingyenes stream előadásai, melyek a színház Facebook oldalán és honlapján lesznek megtekinthetők
,

5 +1 szuper ifjúsági regény kamaszoknak

Ezekkel a regényekkel, bármelyik kamasz megkedveli az olvasást!
,

Február 28-ig lehet nevezni a Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra

nemzetközi természetfilm fesztival karpat medence ertekei fesztival
,

A Rózsadomb alatt rejlik Magyarország legnagyobb víz alatti barlangja

A Frankel Leó úton autózók, villamosozók a Lukács fürdővel szemközti telken egy romos épületet és egy víztározót vehetnek szemügyre, és sokan nem is sejtik, hogy kicsivel beljebb egy egyedülálló természeti képződményt rejt a hegy gyomra.