Hungarikummá nyilvánították a tiszavirágzást, csíksomlyói búcsút, és még több más dolgot

Újabb ékességekkel bővült a hungarikumok listája. A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén döntött arról, hogy hivatalosan hungarikummá nyilvánítja a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet, “amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe”. Emellett a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelték, ahogy a gyönyörű tiszavirágzást is: “látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, amely nemcsak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló.”

Na és ott van még a szőregi rózsatő is, amely szintén hungarikummá vált. “A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk.” – fogalmaz a hungarikum.hu, amely emellett arról is beszámol, hogy a bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a kocsi kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.