Korhű módon születik újjá romjaiból a Budavári Palotanegyed

“Minél inkább közeledünk a befejezéshez, annál derűlátóbb vagyok a hiteles rekonstrukciók lehetőségét illetően” – fogalmazott Fodor Gergely kormánybiztos.

Felidézte, hogy a palotanegyed helyreállításánál azért a hauszmanni korszakhoz nyúlnak vissza, mert a kiegyezés utáni évtizedek Magyarország történetének egyik legvirágzóbb időszakát jelentették minden értelemben. “Hauszmann Alajos palotanegyedterve egy koherens építészeti rendszert teremtett, nem beszélve arról, hogy ez volt az utolsó, még ép állapot 1944 előtt” – fejtette ki a kormánybiztos. – íjra az MTI.

A rekonstrukció menetrendjét és határidejét illetően Fodor Gergely elmondta, a kormánybiztosi kinevezése előtt egy 2018-tól 2030-ig tartó ütemtervet mutatott be a kormánynak. A Várkapitányságot és a több mint harminc beruházást három csoportba rendezték. Az első lépés a zöldterületek rendbetétele volt. A második feladatcsoport az ideológiai okokból lebontott épületek visszaépítése. Közülük első ütemben az egykori Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Főőrség korhűen helyreállított épületei készültek el. A néhai testőrségi laktanyában egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet. 2021-ben a Lovarda előterében lévő Csikós udvar átadásával, a Hauszmann-rámpa befejezésével elkészültnek lehet tekinteni ezt a mini városközpontot, amelynek egyik méltán népszerű látványossága a már felújított Mátyás kútja. A következő nagy lépés a főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Vöröskereszt-székház néhány hónap múlva induló újjáépítése lesz. – számolt be az MTI.

A palotaegyüttes külső megjelenést illetően az 1905-ös állapotokat állítják helyre. Az épületbelső helyreállítása bonyolultabb kérdés, hiszen függ a majdani funkcióktól is.

Forrás: MTI
kép: Nemzeti Hauszmann Program – facebook.com